Végtelen Történet

"Az átlag szlovák azt sem tudja, miért utálja a magyarokat"

Interjú 2018. decemberéből Zuzana Falathová (akkor még) elismert pozsonyi muzeológussal.

Mielőtt azonban lelkesen követ dobunk az átlag_szlovákra, igazságunk borzasztó tudatában, gondoljuk csak végig, hogy: átlag_magyarként ki mindenkit utálunk, (és sokkal inkább a saját nemzetünkből mint bárki máséból!) és vajon miért is?

Mert az átlag_szlovák - csakúgy mint az átlag_ukrán, átlag_román, átlag_szerb, de bizony az átlag_német is, és sok más nemzet lánya és fia - legalább elmondhatja magáról, hogy:
központilag szervezett és finanszírozott (igen, az Ő, és azok befizetett adójából, akik ellen irányul - ezt sose feledjük!) hungarofób agymosás áldozata.
Hiszen, nem tud magyarul, tehát zárva maradnak előtte az eredeti, hiteles források. Soha nem járt Magyarországon, nem látta mi a helyzet. Nincsennek magyar barátai, nincs akit kérdezzen. Így nincs lehetősége összehasonlítani, nincs viszonyítási alapja.

De mi magyarok, magyarról-magyarra ugyan mit nem tudunk megismerni és megérteni?

Meddig lehet: "de hát annyiféle történelem van, ahány ember", továbbá: "hát ő ezt így élte meg", vagy: "de hát ő azt úgy gondolja" stb. butaságokkal manipulálni a felnövő nemzedékeket?
Meddig lehet az energia-gazdaságunkat gyengíteni, és az élhető ország-világ kialakítását: "az áram a konektorból jön, nem kell atomerőmű-bővítés, nem kellenek vízerőművek, de napelemek se, és a villanyautó különben is veszélyes!" szövegekkel lefékezni?
Meddig lehet a felelős politikát: "merjünk kicsik lenni, feleljünk meg Brüsszelnek, de úgy ám, hogy mi legyünk a legjobb tanítványok, mint ahogy voltunk Moszkváé, Berliné, Bécsé és Konstantinápolyé is" okosságokkal letudni?
S meddig lehet a társadalmunkért és szűkebb közésségünkért való szeméyles felelősséget azzal letudni, hogy: "csak az jut valamire, aki lop és protekciója van, tehát hülye aki dolgozik és hozzá akar tenni! Na, azt gyorsan el kell lehetetleníteni, le kell járatni, mert ha rájönnek, hogy így is lehet, (sőt csak így lehet, ha működő gazdaságot és jó jövedelmeket akarunk!), még a végén nekem is dolgozni kell".
És így tovább ...

S vajon hányan lennénk Magyarországon akik magyaról-magyarra felvállalnánk azt amit Zuzana-Zsuzsanna felvállalt?

Igen, tudom: magyarról-magyarra ugyanaz jár érte, mint szlovákból magyarra. Fenyegetés, rágalmazás, közösségen belüli ellehetetlenítés, bosszúhadjárat.

S lám, Zuzana-Zsuzsanna (pedig ezer okkal menthette volna ki magát!) felvállta, hogy elmondja az igazat. És elmondta, pedig tudhatta vona, hogy mi jár érte.

S mi, kedves honfitársaim? Merünk felnőni a tótkiscsajhoz?

Ez rendes dolog volt tőle.
Már persze, ha egyáltalán igaz a hír, mert a világ-tömeg-tájékoztatóipar minden percben kamuhírek garmadáját zúdítja ránk. Teheti, mert hagyjuk.

Most azonban engedjük meg, hogy a hír igaz: Kimondta az ENSz lényegében elvesztettük a klímaváltozás elleni harcot. Ez esetben a tárgyas világszervezet értelmes és jó dolgot cselekedett. Felhívta a figyelmünket, hogy az önmagunknak beképzelt "az evolúció csúcsa", "a teremtés koronája", "az isten földi képmása", stb, stb.. emberi ego fokozó és önigazoló duma, csak süketre semmi szöveg, nem több az elfújó szellőnél. A föld éghajlata a mai ember nélkül is számos változáson ment keresztül. S még egy valamire való vulkánkitörés is több hamut és kén-dioxidot küld a légkörünkbe, mint több évtizedes emberi tevékenység.

Kedves ENSz, és kedves HVG! Köszönöm a korrekt tájékoztatást!

Most már csak azt kéne megírni, hogy klíma harc - amit csak elveszteni lehet, és klíma hiszti - ami az elvesztésből adódó frusztrációink kiélése, helyett:

- elektromos energiára kell átállítani a világunkat;
- az elektromos energiát két fő erőforrásból kell biztosítani:
* atom energia;
* megújuló energia.

El kell engedni a fosszilis energiaforrásokat, (nyilván nem holnapra, de negyedszázados távlatban mindenképpen!) növelni kell az atomenergia és a megújulók szerepét. Előbbi gyakorlatilag mindenhol jó, utóbbi a földrajzi adottságok függvényében.
Nálunk a szélerőmű lehetőségek korlátozottak, de a vízerőművek, amik a talaj vízszint egyensúlyban tartására sokkal-sokkal fontosabbak mint energia-termelő, vagy vagy hajózást segítő feladatuk, nagyon is kivitelezhetőek!

S hogy mennyire fontosabb a nem-energia termelő feladatuk?
1823-ban Kölcsey Ferenc a Himnusz harmadik versszakát így kezdte:

Érttünk Kunság mezejin
Ért kalászt lengettél,

tehát nevezett terület olyan bőséges gabona termő hely volt, hogy még a nemzeti énekbe is méltó volt a felvételre.
Ma, a Duna-Tisza közi hátság a FAO (az ENSz mezőgazdasági szervezete szerint - és aligha tévednek) FÉLSIVATAG! A témával a WWF is foglalkozott, szintén a vizgazdálokdás szükségességére rámutatva.

A Kolon-tó a kékcsőrű réce fontos Kárpát-medencei költőhelye - volt. A tó valaha olyan jelentős vízkészletet tartott, hogy a víz szintje lefölözésére (el ne öntse a már említett jó mezőgazdasági területeket) külön övcsatorna épült. A tó ma néhány mocsárfolt, az övcsatorna kaszáló-rét. A kékcsőrű réce? Hol van Ő már?

Napfényes órákkal (nyiván nem a mediterráneummal összemérve) európai átlagban kicsit sem állunk rosszul. A Nap ereje, ami sugárzik ránk, befogására vízmelegítős, de inkább áramtermelő panelek, mind nagyobb számú létesítése kívánatos!

A természettel, a Földdel, az ő klimatikus adottságaival nem harcolni kell, hanem megismeri és beilleszkedni a működésébe. Minél kisebb (cél a nulla!) beavatkozást végzünk a légkörbe, vizekbe, talajba -  kivezetjük a fosszilis energiahordozókat, és minél jobban vigyázunk a vízkészleteinkre - talajvízszint helyreállítása, annál jobban illeszkedünk, és annál jobb világunk lesz.
Rajtunk múlik.

 - Nem, egy kicsit sem.
De, aki überments módon akarja, az bizony azt csinál belőle!

Ne gondolkozz, fogyassz, hisz' van miből!
A nyugat-európai, hagyományos értelemben vett, jóléti-fogyasztói társadalom már évtizedek óta a saját csapdájába esett: nem a vásárló a meghatározó, hanem az eladó. A lakosság gyakorlatilag mindent felél amit amit elé tesznek. Hisz' nem kell gondolkozni, amíg van miből. És egyre inkább van, minden területen, tehát az energia-fogyasztás területén is.
Hiába az egyre energia-hatékonyabb eszközök, a kisebb fogyasztásuk, az energia-igény csak nőttön, nő!
Zajlik a vészharang kongatás már vagy fél évszázada, hogy: jaj, pár év és elfogy az olaj meg a gáz, és mindjárt szörnyű korlátozások lesznek - miközben azt tapasztaljuk, hogy mindegyikből annyit veszünk, amennyit csak a pénztárcánk enged, a korlát csakis a vásárlóerőnk. Ám de a fosszilis energiák felhasználásának átkai is velünk élnek:

Egyre több a bőr- és légúti betegség, asztma, allergia és társaik
Akik allergiásak, nem az ambróziára (aki parlagfű néven örvend közrettegésnek), virágporra, a búzára, a tejre, stb. allergiásak. Ha a Homo Sapiens ennyire nem lenne Föld kompatibilis, már régen kihalt volna! Hanem az ezekre rakódó, a beléjük felszívódó szennyező anyagokra.
A fosszilis tüzelőanyagok (első sorban a szén az az olaj) el nem égett darabkái korom formájában távoznak. De a fekete füst ciki. Ezért számos eszköz készült ami ezeket a koromszemcséket olyan apróra töri, (mind az erőműveinkben, mind a járműveinkben), hogy szemmel láthatatlanok. "Hiszem, ha látom!" - mondjuk. Most lám, látjuk, hogy mindez nem is szennyez, hisz' nincs füst! Minden jó, igaz?
Kutya fülét jó!
A mikrószemcsék nem ülnek le, mint a nagy korom szemcsék, hanem lebegve maradnak. Kicsik és könnyűek, bárhová eljutnak és bárhová rátapadnak. De, erről nem fog tudósítani egyik nagy média sem.

Bár a boldog tudatlanság állapotában vagyunk, de mégis egyre többen érzik, hogy valami nem stimmel, és erősödnek a zöld mozgalmak -  tisztább városokat, élhető környezetet követelve.
Ami jó.
Ami rossz, hogy az immár eladói társadalom eladói és politikusai, helyesen felismerve a népakaratot, egymásra találva eladják a társadalomnak a Zöldség-Zöld Energiát, az igazi Zöld Energia helyett.

Erről szól ez a cikk: mi is a valóság Európa legmenőbb gazdaságú országában? Hogyan lehet egyre szennyezőbb módon (szén és olaj arányának növelése) előállított energiát, egyre többért a fogyasztókra sózni?
S ne feledjük: az, hogy a háztartási áramszámlában mindez nem látszik, nem jelenti azt, hogy nem a fogyasztó fizet többet. Elvégre is, oda se a mennyei manna hullik, hanem a lakosság dolgozó része termeli meg, és adózza a költségvetésbe.

Németország gazdasága sok évig, talán sok évtizedig, bírhatja ezt, de számunkra ez nem megoldás. Honunkban is élet-halál kérdés a fosszilis energiák felhasználásnak csökkentése - szó szerint! Aki puszta szómra kétell, nézzen szét a családi-baráti körében:
- hányan voltak allergiásak, különféle növényekre és ételekre érzékenyek húsz éve, és hányan ma?
Nem tilos nyitott szemmel járni, és gondolkozni. Sőt, a túlélés nélkülözhetetlen technikája.

A valódi zöld-energia politika: a fosszilis részarány csökkentése
és végcélként megszüntetése, nem csak az áramtermelésből, de a fűtésből és a közlekedésből is!

Mivel?
1, A legnagyobb energiasűrűséget adó, és legtisztább, nukleáris energiával.
Az atomerőmű, a dúsító erőmű is, biztonságosan üzemeltethető. A csernobili baleset egy hibás működtetés eredménye volt, a fukuyamai pedig természeti jelenségé. Japán egy törésvonal mentén fekszik, ott sok a földrengés és szökőár.
Európa közepén nincs törésvonal, és Pakson (ami nem dúsító erőmű - sajnos ilyenünk a bővítése után sem lesz) eddig láthatóan sikerült betartani a biztonságos üzemeltetési módot.
Nem kell tőle félni, sőt a jövőben még jobban kell rá számítani. A paksi bővítés létkérdés.

2, A fentivel párhuzamosan fejlesztett megújuló energiákkal.
A szélenergia korlátai már Németországból is jól látszanak, s nálunk kevesebb a szél. Napsütéses órával viszont sokkal jobban állunk, ezért szolár-rendszerek és a közvetlen áramtermelő napelemek fejlesztése jó döntés nálunk. S vannak folyó vizeink is.
Ami gond:
a napelemek akkor termelnek, amikor a Nap süt. De, áramot nem csak nappal és derült időben akarunk használni. Amíg nem létesül olyan komplex globális kábelhálózat, ami a Föld napos oldalára eső, és ott árammá alakított energiát átviszi az éppen nem nem sütött területekre, addig a napenergia csak kiegészítő lehet.
Azonban!
Minél rövidebb idő alatt sokkal nagyobb arányú kiegészítővé kell válnia mint a mai részesedése. Ha pedig javulnak az energia-tároló eszközeink (van már napelem+akkumulátor üzemű  épület, ami nincs bekötve az országos villamoshálózatba, és működik!) és nem bezzeg-nyugaton van, hanem honunkban! - akkor majdnem teljes megoldást adhatnak.

A teljes megoldás a vízerőművekkel együtt érhető el, és nem csak az energiatermelési szempontból. De kezdjük azzal. A sikeresen démonizált Duna-Szaurusz elvetése sok száz milliárd forintunkba került és kerül. S nem csak Nibelung ének honára, de a Szűz Mária Országára sem hullik a mennyei manna, ezt a pénzt bizony mi termeljük be a költségvetésbe. Ha nem akarunk róla tudni, akkor is!
A Dunán több vízlépcső-erőmű létesítésére is lehetőség van, akkor is, ha ezek itt a középső szakaszon, nem versenyezhetnek a felső szakaszi létesítmények energia-szolgáltató képességével. S nem is elsősorban az energia-termelés, vagy a hajózás miatt, hanem a talajvízszint szintje megőrzésének létszükséglete okán! Egy részlet az előbbi hírből: "Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója szerint az lehet a megoldás, ha az árvizekkel megjelenő víztöbbletet elraktározzuk tavakban, vizes élőhelyeken, erdőkben, gyepeken, ami új gazdasági lehetőségeket is jelent." Igen! És ez terv csakis a szabályozó művek (gátak és zsilipek) létesítésével és  szabályozott vízszinttel valósítható meg.

Rajtunk áll, hogy légúti- és bőrallergiákban szenvedő, minden csomagoláson az allergénnek hitt anyagokat rettegve betűzgető lakosság leszünk-e egy félsivatagosodó országban...
vagy,
arra sarkalljuk a vezető politikusainkat, hogy valódi zöld-energia fejlesztéseket támogatva élhető országunk és világunk legyen!

A zöld energia nem zöldség, de csak akkor nem az, ha nem politikai propaganda célokra, a szakmai elveket felrúgva - hanem valós életminőség javításra, minden tudásunk legjobb felhasználásával fejlesztjük és alkalmazzuk!

No, őszintén!
Ki ne álmodott volna arról, hogy pilóta lesz? Óriásgéppel száguld a kontinensek között, vagy egy kis helikopterrel ügyesen forgolódva, eltűnt városokat, ismeretlen indiántörzseket pillant meg a járhatatlan dzsungel szívében?
De, azért csak nem lettünk mind pilóták.

A drónozás már megfoghatóbbnak tűnt.
Láttam profi drónokat. Tetszett amit tudtak, de iszonyú drágák voltak, komoly műszaki hátteret és tudást igényeltek. Egy játékdrónocskát egyszer reptetett egyik munkatársunk Kemencén. A fáról gereblyézés jellemzőbb tevékenység volt, mint a repülés.
Konklúzió: a drón vagy elérhetetlenül drága, vagy ha elérhető árú, akkor nem repülésre jó, csak bénázásra.
Tehát a repülés, már amennyiben nem repülőn utazás, hanem a légijármű irányításának élménye, számomra nem elérhető. Ez van.

Aztán a minap, ha nem is gépen ülve, de a gépen a táj fölé szállás, íme megadatott. A "bűnös" Horváth András Kicsi a drón, de menő című tesztje, akkor érintett meg újra a repülés iránti vágy. Ha magam nem is, de a kamera-szemem madártávlatba emelkedhet, és igazán én irányítom a gépet! A kis kütyü kicsit sem látszott bénának, az ára pedig, jócskán az elérhető kategória, ha komoly az akarat.
A meglátni és megszeretni este, bekövetkezett.

"Pilótaságom" egy repült órájával azt mondom: a Dji Mavic Mini nagyon ügyes. 15-25 km/ó széllökések között, szűk téren, nulla gyakorlatú pilótája ellenére, minden feladatot remekül megoldott. A videója szép, tényleg mozi arányú, a fotók sajnos 4:3-asak. Vagy nem találtam meg a jobb beállítást, de még tanulom erősen.

Ha el nem rontom, megbízható jó munkatárs lesz légi felvételek készítéséhez.

Itt repül, és kamerája ránk néz!

Ez már az Ő képe, A zavaró tényezők a laptop képernyőn nézés miatt vannak, képzeljétek le a képről.

Tetővizsgálat, sajnos a fényképe aránya 4:3 a sokkal szebb arányú videó helyett.

90 fokos nézet, klasszikus "térképfotó" is készíthető.

Akár a fenyő csúcsrügyét is megnézhetjük, a Mini ~25 km/ó-s széllökésekben is szépen függeszkedik, tartja a pozícióját és irányítható - pedig pilótája tök gyakorlatlan.

Ha pedig lesz európai dróntörvény, amit országunk is elfogad, és az álomhatárt az amerikai és az angol szerinti 25 dekagrammban húzzák meg, akkor a Mini az lesz ami: egy kis repülő kamera, amit (az írott és íratlan társadalmi normák betartásával) mindenki használhat, különleges szabályoknak való megfelelés nélkül.
Ámen!
 

Odafönt valaki, aki nem földi lakcímen él, megtalálta a Space-X rakétateszt során terhelésként fellőtt Tesla Roadster-t. (Ami nem is igazi Tesla, hanem egy Lotus tervezésű kocsi villamosítása.)
Megnézte, és azt mondta: "hát-hát pattintott kőbaltának nem rossz, de küldjünk nekik egy csiszoltat, hadd lássák a különbséget". Aztán le Mézga-Rádiózott Elon bácsinak, hogy nyissa az ablakot, mert megy a fénypostával valami. Máshogy nem történhetett.

Íme a Tesla Roadster a Space-X által fejlesztett űrruhával a vezető ülésben, (forrás: internet):

Ami nem látszik a képen, a műszerfalon (a Galaxis Útikalauz Stopposoknak könyv tanácsa) Don't Panic! (= Ne ess pánikba!) olvasható. Ha már a tanulópénzt emlegettük, ma a Tesla több mint félmillió eladott autóval, világelső, szóval most már tőlük tanul a világ.

Miért is?

Ezért. Forrás, a következő két kép esetében: Karotta Közlöny

Engem eddig kergetni lehetett a pickupokkal. Nagy melák, magas padló miatt kisebb a lábtér mint a egy normális autóban. Nem csak a 2005-ös Suzuki Ignis, de még az 1987-es Skoda 120S is kényelmesebb! Remek dolog a plató, például ilyenkor, amikor a 600 mm nyomtávú dízel kedvencek élelmezését szállítjuk, de ez megoldható úgy is, hogy az embernek  van utánfutója. Alkalmi plató, ha kell viszem.

De, most kezdek elcsábulni!
Az autó bemutatását Bazsó Gábortól nézzétek meg, saját érdeketekben, ugyan is velem szemben: Ő ért hozzá - ezért nézem én is Őt.

Bár nem mindenben értek vele egyet.
Szerintem Elon Musk prezentációi a az első pillanattól az utolsóig nagyon is kézben tartottak. Semmi nem véletlenül történik. Azért érezzük, hogy laza és természetes, mert tényleg az. Ugyanis mindent tud, minden a kisujjában van, nem érheti meglepetés. Az ablakbetörés sem véletlen blama volt. Nekem két dolgot azonnal mondott:
- a járgány oldalsó ablakán sem jöhet be egy (platóról elszabadult, vagy rossz szándékkal hajított tégla - az acélgolyócska, ami ugye csak úgy véletlenül éppen ott volt, nehezebb mint ez, és az se ment át.
- ezt a bemutatót nem csak a Tesla-fanok, de az anti-Tesla-fanok is ezerrel osztani fogják: "némá a hűjje Elon há' bédobatja a bemutató verda ablakát!" - és a Tesla Cybertruck prezi úgy elterjed mint a nátha.

Ami az alapmodell árát illeti, az nagyon is összevethető egy prémium PickUp árával. S lássuk be a Tesla prémium modellnek számít. Tehát az árolló kezd becsukódni. A fosszilis és a tiszta villany üzemanyagú autók között.

Hogy tényleg lesz-e és ennyi lesz-e?
Hogy csúszni fog a gyártás és forgalmazás (az USAban egy fél, Európában legalább egy évet), az szinte biztosra vehető. De az is fix, hogy a megígért műszaki tartalom meglesz.

Szóval kezdek elcsábulni.
A Tesla CyberTruck alapmodell gyakorlatilag megkapható lesz egy extrás Merci pickup áráért (nem fillérre pontosan, de nagyságrendben igen). Ami ugyan Merci, de egy tök konvencionális pickup. A Tesláé viszont jócskán nem az!

Minden tizenkettedik kisbaba koraszülöttként érkezik a világra. Ezért, immár négy évtizede, Magyarországon is létrehozták a koraszülött (és beteg újszülött) ellátó központokat.

A központok létrehozása azért volt fontos, mert ez az ellátó munka speciális eszközöket, a gyermekgyógyászati ismeretekre további ráépülő tudást, és nem utolsó sorban gyakorlatot, igényel. Országosan tíz központ az ezerkilencszáz-hetvenes / nyolcvanas évek fordulójára létre is jött.

Ami viszont elmaradt, az a központokba szállítás megszervezése.
Pedig erre pontosan ugyan az igaz, mint amit a kórházi ellátásról már elmondtunk. Külön eszközök, külön képzést kapott munkatársak és gyakorlat szükséges hozzá. Azonban szállítás körülményei jellemzően rosszabbak mint a kórházi koraszülött osztály lehetőségei. Tehát igazában még jobb eszközök, még jobban képzett menőcsapat, s még nagyobb gyakorlat szükséges hozzá.

Ez a hiányosság a kezdettől probléma volt.
A korabeli statisztikák szépen mutatták, hogy a koraszülött ellátó osztállyal nem rendelkező kórházban született kora- és beteg újszülöttek túlélési esélye a fele volt, pontosan a megszervezetlen szállítás miatt.

A nyolcvanas években többen próbálkoztak a megoldással, az első tartósan bevált, a Peter Cerny Alapítvány lett, és működik ma is.


Amikor nem a diszpécser szobából irányítom, hanem a villamosból nézem :-)

November közepén (14-én) gondol a világ a koraszülöttekre, tartják a koraszülöttek világnapját. Ezen alkalomból a Rákosmente TV járt nálunk, a riportjuk itt látható!

:-)

Természetesen nem. Viszont az ismert közösségi oldalon számos csoport létezik a gondolat terjesztésére. (Nem, nem linkelem, nem ér annyit, de aki akarja keressen rá, meglesznek.) És sokan osztogatják is lelkesen.
Baj-e ez?

Az vesse rám az első követ, aki nem lusta hozzá, de szerintem: egy kicsit sem. Komolyan.

A világ mindig úgy ment előre, hogy kételkedtünk, vajon igaz-e az, amit: "mindenki tud"?
Sok esetben kiderült, hogy nem. Mondjuk a jelen esetben ezen már túl vagyunk.
Sokáig mindenki tudta, hogy a Föld lapos, aztán mindenki tudta, hogy gömbölyű, de legalább minden körülötte kering. Szóval, ha nem is lapos, de legalább is a világ közepe. Ma már tudjuk, hogy fogalmunk sincs arról, ugyan hol lehet  a világ közepe? - de számunkra mindenképpen a Föld az. Akkor is, ha a Föld az ismert világegyetemhez úgy viszonyul, mint egy vízcsepp a föld összes vizéhez, illetve, még úgy sem.

Gondolom, ugyanúgy alapvetően négyféle módon válhat valaki lapos Föld rajongóvá, mint általában közösségi oldal, internet, és piactér karakter-huszárrá:

a, nem figyelt a suliban, és nem tanult;
b, részben figyelt, és ezért rosszul értett meg, és töredékesen jegyzett meg dolgokat, és rosszul rakja össze;
c, poénos - tudja Ő, hogy nem így van, de játszik az első kettővel, adja alájuk a lovat, és jól mulat;
d, retteg a valóságtól - ahol a "teremtés koronája" emberiség és minden alkotása, galaktikus szemmel nézve, a semminél legföljebb egy porszemnyivel több, és ha Föld egyszer csak elpárologna, az már nem hogy a világegyetemben, de még a Tejút Galaxisban sem tűnne fel senkinek;
Ez van.
Nekünk azonban nagyon is nagyon is lényeges ez, és komoly felelősségünk van - személyesen!

=/=
Látszólagos kitérő:
Emberke: Ó bölcs! Olyan rossz a világ, meg kell változnia! Meg akarom javítani, még ma!
Bölcs: Ó Emberke! Nagyon jó gondolat! Lássunk is hozzá!
De ugye a világ országokból áll, amíg rosszak az országok, csak rossz világ rakható össze belőlük. Tehát előbb javítsd meg az Országodat! No, de az országod Városokból áll, amíg rosszak a városai (nagyobb emberi közösségei) addig nem alkothatnak jó Országokat. Tehát, még előbb javítsd meg a Városodat. No de a városok, házakból (kisebb emberi közösségekből, baráti kör, család, stb.) állnak, tehát, még előbb, javítsd meg a házadat (szűkebb közösségedet)! Igen ám, de a közösséged emberekből áll. Amíg nem tökéletesek az emberek, nem alkothatnak tökéletes közösségeket, ez világos. Tehát, hogy megjavítsd a közösségedet, elsőnek meg kell javítanod és tökéletessé tenni Önmagadat!  Láss hozzá!
=/=

Csak, hogy ez kemény dolog, sok-sok munkával és személyes felelősséggel jár. Mennyivel szebb hinni, hogy csak a mi általunk ismert szűk "világ" létezik, minden mi vagyunk, és minden a miénk. Az életünk egy terített asztalka, egy folyamatos plázajárás. Sőt! Még egy ügyelő néni/bácsi is van aki a mi kis tálkánk fölött, aki rendben tartja a dolgokat. Minden Őrajta műlik. Nincs (hisz, nem is lehet!) felelősségünk.
Kell-e ennél több a saját végtelen fontosságunk, nagyságunk és felelősség-mentességünk igazolására?

Amúgy, pont ez az oka, hogy régen aki azt mondta, hogy a Föld gömbölyű, azt jól megszadizták és eltüzelték. Megsértette a hitet. Ma azt mondjuk: jó, a vélemény nyilvánítás szabad. Az "a" és "b" csoport, ha akar, fejlődhet, megszerezheti a valós tudást. A "c" talál magának más témát, a "d" előtt még hosszú út áll, de Ő is tehet a saját fejlesztéséért.
Ám, addig is amíg fentiek tovább jutnak az önfejlesztés útján, senki nem fogja megszadizni és eltüzelni őket.

S ez így van jól.

Terjed egy rajzocska az ismert közösségi oldalon. Megosztotta már akárhány ismerősöm. Tuti, meg se nézte, csak osztja.

Íme:

Mi is látható rajta?

Két Heller-Forgó HŰTŐTORONY és az abból távozó VÍZGŐZ, de feketére színezve.

Tudatlanságra alapozott sunyi manipuláció. Aki ebben jópénzért vesz részt, azt még csak-csak megértem, hisz' valamiből élnie kell, és ha már hasznosat nem tud, legalább árt. De aki spontán lelkesedésből?

=/=

Amiről fontos lenne beszélni, és fogok is, csak még gyűjtöm az anyagot: az állzöld politika. Rövidesen.