Végtelen Történet

 - Nem, egy kicsit sem.
De, aki überments módon akarja, az bizony azt csinál belőle!

Ne gondolkozz, fogyassz, hisz' van miből!
A nyugat-európai, hagyományos értelemben vett, jóléti-fogyasztói társadalom már évtizedek óta a saját csapdájába esett: nem a vásárló a meghatározó, hanem az eladó. A lakosság gyakorlatilag mindent felél amit amit elé tesznek. Hisz' nem kell gondolkozni, amíg van miből. És egyre inkább van, minden területen, tehát az energia-fogyasztás területén is.
Hiába az egyre energia-hatékonyabb eszközök, a kisebb fogyasztásuk, az energia-igény csak nőttön, nő!
Zajlik a vészharang kongatás már vagy fél évszázada, hogy: jaj, pár év és elfogy az olaj meg a gáz, és mindjárt szörnyű korlátozások lesznek - miközben azt tapasztaljuk, hogy mindegyikből annyit veszünk, amennyit csak a pénztárcánk enged, a korlát csakis a vásárlóerőnk. Ám de a fosszilis energiák felhasználásának átkai is velünk élnek:

Egyre több a bőr- és légúti betegség, asztma, allergia és társaik
Akik allergiásak, nem az ambróziára (aki parlagfű néven örvend közrettegésnek), virágporra, a búzára, a tejre, stb. allergiásak. Ha a Homo Sapiens ennyire nem lenne Föld kompatibilis, már régen kihalt volna! Hanem az ezekre rakódó, a beléjük felszívódó szennyező anyagokra.
A fosszilis tüzelőanyagok (első sorban a szén az az olaj) el nem égett darabkái korom formájában távoznak. De a fekete füst ciki. Ezért számos eszköz készült ami ezeket a koromszemcséket olyan apróra töri, (mind az erőműveinkben, mind a járműveinkben), hogy szemmel láthatatlanok. "Hiszem, ha látom!" - mondjuk. Most lám, látjuk, hogy mindez nem is szennyez, hisz' nincs füst! Minden jó, igaz?
Kutya fülét jó!
A mikrószemcsék nem ülnek le, mint a nagy korom szemcsék, hanem lebegve maradnak. Kicsik és könnyűek, bárhová eljutnak és bárhová rátapadnak. De, erről nem fog tudósítani egyik nagy média sem.

Bár a boldog tudatlanság állapotában vagyunk, de mégis egyre többen érzik, hogy valami nem stimmel, és erősödnek a zöld mozgalmak -  tisztább városokat, élhető környezetet követelve.
Ami jó.
Ami rossz, hogy az immár eladói társadalom eladói és politikusai, helyesen felismerve a népakaratot, egymásra találva eladják a társadalomnak a Zöldség-Zöld Energiát, az igazi Zöld Energia helyett.

Erről szól ez a cikk: mi is a valóság Európa legmenőbb gazdaságú országában? Hogyan lehet egyre szennyezőbb módon (szén és olaj arányának növelése) előállított energiát, egyre többért a fogyasztókra sózni?
S ne feledjük: az, hogy a háztartási áramszámlában mindez nem látszik, nem jelenti azt, hogy nem a fogyasztó fizet többet. Elvégre is, oda se a mennyei manna hullik, hanem a lakosság dolgozó része termeli meg, és adózza a költségvetésbe.

Németország gazdasága sok évig, talán sok évtizedig, bírhatja ezt, de számunkra ez nem megoldás. Honunkban is élet-halál kérdés a fosszilis energiák felhasználásnak csökkentése - szó szerint! Aki puszta szómra kétell, nézzen szét a családi-baráti körében:
- hányan voltak allergiásak, különféle növényekre és ételekre érzékenyek húsz éve, és hányan ma?
Nem tilos nyitott szemmel járni, és gondolkozni. Sőt, a túlélés nélkülözhetetlen technikája.

A valódi zöld-energia politika: a fosszilis részarány csökkentése
és végcélként megszüntetése, nem csak az áramtermelésből, de a fűtésből és a közlekedésből is!

Mivel?
1, A legnagyobb energiasűrűséget adó, és legtisztább, nukleáris energiával.
Az atomerőmű, a dúsító erőmű is, biztonságosan üzemeltethető. A csernobili baleset egy hibás működtetés eredménye volt, a fukuyamai pedig természeti jelenségé. Japán egy törésvonal mentén fekszik, ott sok a földrengés és szökőár.
Európa közepén nincs törésvonal, és Pakson (ami nem dúsító erőmű - sajnos ilyenünk a bővítése után sem lesz) eddig láthatóan sikerült betartani a biztonságos üzemeltetési módot.
Nem kell tőle félni, sőt a jövőben még jobban kell rá számítani. A paksi bővítés létkérdés.

2, A fentivel párhuzamosan fejlesztett megújuló energiákkal.
A szélenergia korlátai már Németországból is jól látszanak, s nálunk kevesebb a szél. Napsütéses órával viszont sokkal jobban állunk, ezért szolár-rendszerek és a közvetlen áramtermelő napelemek fejlesztése jó döntés nálunk. S vannak folyó vizeink is.
Ami gond:
a napelemek akkor termelnek, amikor a Nap süt. De, áramot nem csak nappal és derült időben akarunk használni. Amíg nem létesül olyan komplex globális kábelhálózat, ami a Föld napos oldalára eső, és ott árammá alakított energiát átviszi az éppen nem nem sütött területekre, addig a napenergia csak kiegészítő lehet.
Azonban!
Minél rövidebb idő alatt sokkal nagyobb arányú kiegészítővé kell válnia mint a mai részesedése. Ha pedig javulnak az energia-tároló eszközeink (van már napelem+akkumulátor üzemű  épület, ami nincs bekötve az országos villamoshálózatba, és működik!) és nem bezzeg-nyugaton van, hanem honunkban! - akkor majdnem teljes megoldást adhatnak.

A teljes megoldás a vízerőművekkel együtt érhető el, és nem csak az energiatermelési szempontból. De kezdjük azzal. A sikeresen démonizált Duna-Szaurusz elvetése sok száz milliárd forintunkba került és kerül. S nem csak Nibelung ének honára, de a Szűz Mária Országára sem hullik a mennyei manna, ezt a pénzt bizony mi termeljük be a költségvetésbe. Ha nem akarunk róla tudni, akkor is!
A Dunán több vízlépcső-erőmű létesítésére is lehetőség van, akkor is, ha ezek itt a középső szakaszon, nem versenyezhetnek a felső szakaszi létesítmények energia-szolgáltató képességével. S nem is elsősorban az energia-termelés, vagy a hajózás miatt, hanem a talajvízszint szintje megőrzésének létszükséglete okán! Egy részlet az előbbi hírből: "Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója szerint az lehet a megoldás, ha az árvizekkel megjelenő víztöbbletet elraktározzuk tavakban, vizes élőhelyeken, erdőkben, gyepeken, ami új gazdasági lehetőségeket is jelent." Igen! És ez terv csakis a szabályozó művek (gátak és zsilipek) létesítésével és  szabályozott vízszinttel valósítható meg.

Rajtunk áll, hogy légúti- és bőrallergiákban szenvedő, minden csomagoláson az allergénnek hitt anyagokat rettegve betűzgető lakosság leszünk-e egy félsivatagosodó országban...
vagy,
arra sarkalljuk a vezető politikusainkat, hogy valódi zöld-energia fejlesztéseket támogatva élhető országunk és világunk legyen!

A zöld energia nem zöldség, de csak akkor nem az, ha nem politikai propaganda célokra, a szakmai elveket felrúgva - hanem valós életminőség javításra, minden tudásunk legjobb felhasználásával fejlesztjük és alkalmazzuk!