Végtelen Történet

Ez rendes dolog volt tőle.
Már persze, ha egyáltalán igaz a hír, mert a világ-tömeg-tájékoztatóipar minden percben kamuhírek garmadáját zúdítja ránk. Teheti, mert hagyjuk.

Most azonban engedjük meg, hogy a hír igaz: Kimondta az ENSz lényegében elvesztettük a klímaváltozás elleni harcot. Ez esetben a tárgyas világszervezet értelmes és jó dolgot cselekedett. Felhívta a figyelmünket, hogy az önmagunknak beképzelt "az evolúció csúcsa", "a teremtés koronája", "az isten földi képmása", stb, stb.. emberi ego fokozó és önigazoló duma, csak süketre semmi szöveg, nem több az elfújó szellőnél. A föld éghajlata a mai ember nélkül is számos változáson ment keresztül. S még egy valamire való vulkánkitörés is több hamut és kén-dioxidot küld a légkörünkbe, mint több évtizedes emberi tevékenység.

Kedves ENSz, és kedves HVG! Köszönöm a korrekt tájékoztatást!

Most már csak azt kéne megírni, hogy klíma harc - amit csak elveszteni lehet, és klíma hiszti - ami az elvesztésből adódó frusztrációink kiélése, helyett:

- elektromos energiára kell átállítani a világunkat;
- az elektromos energiát két fő erőforrásból kell biztosítani:
* atom energia;
* megújuló energia.

El kell engedni a fosszilis energiaforrásokat, (nyilván nem holnapra, de negyedszázados távlatban mindenképpen!) növelni kell az atomenergia és a megújulók szerepét. Előbbi gyakorlatilag mindenhol jó, utóbbi a földrajzi adottságok függvényében.
Nálunk a szélerőmű lehetőségek korlátozottak, de a vízerőművek, amik a talaj vízszint egyensúlyban tartására sokkal-sokkal fontosabbak mint energia-termelő, vagy vagy hajózást segítő feladatuk, nagyon is kivitelezhetőek!

S hogy mennyire fontosabb a nem-energia termelő feladatuk?
1823-ban Kölcsey Ferenc a Himnusz harmadik versszakát így kezdte:

Érttünk Kunság mezejin
Ért kalászt lengettél,

tehát nevezett terület olyan bőséges gabona termő hely volt, hogy még a nemzeti énekbe is méltó volt a felvételre.
Ma, a Duna-Tisza közi hátság a FAO (az ENSz mezőgazdasági szervezete szerint - és aligha tévednek) FÉLSIVATAG! A témával a WWF is foglalkozott, szintén a vizgazdálokdás szükségességére rámutatva.

A Kolon-tó a kékcsőrű réce fontos Kárpát-medencei költőhelye - volt. A tó valaha olyan jelentős vízkészletet tartott, hogy a víz szintje lefölözésére (el ne öntse a már említett jó mezőgazdasági területeket) külön övcsatorna épült. A tó ma néhány mocsárfolt, az övcsatorna kaszáló-rét. A kékcsőrű réce? Hol van Ő már?

Napfényes órákkal (nyiván nem a mediterráneummal összemérve) európai átlagban kicsit sem állunk rosszul. A Nap ereje, ami sugárzik ránk, befogására vízmelegítős, de inkább áramtermelő panelek, mind nagyobb számú létesítése kívánatos!

A természettel, a Földdel, az ő klimatikus adottságaival nem harcolni kell, hanem megismeri és beilleszkedni a működésébe. Minél kisebb (cél a nulla!) beavatkozást végzünk a légkörbe, vizekbe, talajba -  kivezetjük a fosszilis energiahordozókat, és minél jobban vigyázunk a vízkészleteinkre - talajvízszint helyreállítása, annál jobban illeszkedünk, és annál jobb világunk lesz.
Rajtunk múlik.