Végtelen Történet

Az óceánon túlról kezdem, de ígérem, mihamar hazajövünk Európába!

Dunald Trump jött, és berúgta az ajtót. Európa meg csak lesett, hoppá: Új Serif van a városban!
Ami igaz, de a történet lényege nem változott attól, hogy most már nem Joe bácsi, hanem Donald bácsi az elnök a nagy sós vízen túl. Eddig is minden USA elnök Amerika First politikát folytatott, és ez után is azt fog. Kérdés csak annyi, hogy milyen stílusban és milyen hangsúlyokkal? És ez nekünk európaiaknak nagyon fontos kérdés! Nem csak itt a pici Magyarországon, ahol e blogot írom, de a néhai világbirodalom Angliának, Franciaországnak, és sorban a többi európai államnak is a legfontosabb szövetséges az USA!
Lehet Őket szeretni, még jobban szeretni, sőt, még annál is jobban szeretni. Akár még igazat is mondani róluk. De azt elvitatni, hogy Amerika nélkül a mai Európa nem létezne, és fennmaradása is igen kérdéses lenne, aligha lehet.

A valaha a Föld bolygón minden szempontból első helyén álló Európa, a XX. században kétszer szorult amerikai mentésre. Szerény véleményem szerint ha az I.mentés nem történik meg, akkor ma egy jóval jobb Földön, és benne jóval jobb Európában élnénk, és nem lett volna szükség a II.mentésre. De, ez utóbbira szükség volt, különösen nekünk európaiaknak, mert nácik tényleg az a társaság volt, akikkel nem lehetett együtt élni! És nagyon korrekt volt az USA-tól, hogy megtette. Lehet Ők is rájöttek, ha nincs az első mentés, aligha lesznek nácik akik miatt kell a második mentés.

Szóval Európa megmenekült, de azon az áron, hogy korábbi vezető szerepét elveszítette, ez az USA és a CCCP kiváltsága lett. A korábbi nagyok Anglia és Franciaország, és a kisebb nagyok folyamatosan teret vesztettek. Idő közben a Szovjetunió bedőlt, de romjain létrejövő országok igen figyelemre méltók, nem meglepően a leginkább figyelemreméltó Oroszország, és jön föl Kína! Mára ott tarunk, hogy a kontinensünk, nemhogy első, de még nem is dobogós.
Ennek van természetes oka. Ez abban áll, hogy Európa nem egy állam, vagy birodalom, hanem több tucat ország, és még több nemzet.
De, ez van.
És ez igazában nem hátrány, hanem előny lenne. LENNE! HA! Ha lenne Európában némi gondolkodás a felett, hogy a közös érdekünk sokkal több, mint az egyéni (ország, nemzet) illetve utóbbiak ebbe, ha akarjuk, illeszthetők. De ilyen nincs. Mondjuk nehéz is, mert számos globális vállalat termelési értéke nagyobb, mint egy-egy nyugat-európai ország GDP-je. Szóval a globális kapitalista hamar győzi meg az európai politikust, és győzi le az európai érdeket. Az egységsugarú európai politikász, pedig beáll a sorba, megmagyarázza, hogy ez Európán kívüli érdek az európai. Mi mást tehet? Európa háttérben, sodródni kell az árral.

Van nekünk európaiaknak azért néhány pörgősebb politikusunk, akik különösen mikor Donald bácsi berúgta az ajtót, föleszméltek, hogy hol is vannak és mit is vállaltak!?
Az egyik a francia elnök: Emmanuel Macron [az emmanuel héber eredetű név, jelentése: "velünk az úristen"]. Amikor D.T. olyanokat mondott a világról, közelebbről az Orosz-Ukrán fegyveres konfliktusról amit előtte senki, és olyat tett, amit évek óta senki, akkor E.M. felpörgött.

De mit is mondott és tett Trump? Elmondta (ennél lényegre törőbben, de én most udvarias leszek) hogy az Ukrán-Orosz helyzetet mind a Biden adminisztráció, mind Európa számos véleményvezére és ezekre feltétel nélkül hallgatva, számos kormánya tökéletesen félrekezelte. A konfliktus nem 2022. február hó végén kezdődött, és megoldása sem lehet az, hogy választunk egy "jó" és egy "rossz" oldalt, majd a "jó" érdekében beszállunk. A probléma valós és hosszú története van. Ez igaz. De csakis vérontással oldható meg?  
S Trump kapcsolatot keresett Putyinnal. És talált. Erre Macron felébredt, hogy az USA és RUS megint átnyúl Európa feje felett (mint a hidegháborúban, csak akkor RUS-t CCCP-nek hívták), és az lesz amit akarnak, és Európa még lejjebb csúszik.
Tehát gyorsan összehívott egy konferenciát! Ahová meghívta fél Európát. Tényleg. Még EU-nak is csak a felét, továbbá a két háborús felet Ukrajnát és Oroszországot sem.
Érdekes koncepció. A végeredményt azóta ismerjük: nagy volt a duma, de semmi eredményre se jutottak. Mert a félreértelmezés és félrekezelés folytatását aligha lehet érdemi eredményként értékelni - szerintem.
Látva, hogy itt süketre semmi, Macron Trumphoz szaladt, hogy mentse a menthetőt, de, legalább is a mundér becsületét!
Reméljük a legjobbakat!

Mindeközben Németország választott, újraalakul a Bundestag, kormány is lesz talán húsvétig, és új kancellár: Friedrich Merz személyében. Ő üzletember, mint Trump és úgy is kezdte, berúgta az ajtót és mondott vadakat! Erre mondom azt, hogy az atyafit komolyan kell venni (mint Trump-ot, vagy Macron-t), DE! nem szó szerint. A függetlenség poént hagyjuk is. Az UA-RUS konfliktus félrekezelése változatlan, szóra sem érdemes.
De mi ebben a Taurus rakéta dologban az érdekes?
Anglia és Franciaország, nem különben Németország, eddig tálán nem oda és annyi fegyvert szállított, ahová és amennyit és akart? Hát persze hogy. Érdekelte bármelyiket is, hogy mit gondol erről a másik kettő? No, ugye. Van itt miről beszélni? Nincs.
Amit meglátásom szerint ez jelent: Németország szeretné végre megvalósítani, a sok évszázados német álmot, hogy Anglia és Franciaország egyenlő félként bánik vele! Szép, és végül is jogos álom. Csak mást mutat a történelmi mintázat.
Reméljük a legjobbakat!.