Végtelen Történet

 Fogadjunk?

Fogadjunk. Észrevettétek, hogy a választások valójában nagyon hasonlítanak a sportfogadáshoz? Hiszen itt is részben korábbi teljesítmény(ek)re, részben az új ígéret(ek)re adjuk az "X" -et. Mint a LOVI-n. Mit futott eddig? Milyen kondícióban van? Ki a zsoké? Stb.
A racionális gondolkodás természetesen itt is befolyásolható, de ha a lóversenyen az egész város meg is fogadja a már virslinek se jó gebét, az attól még nem lesz a legjobb. A pályán, a versenyen megmutatkozik, ki a legjobb. Virslinek se jóra természetesen lehet fogadni, ám vele csak elbukja a pénzét minden fogadó.
Így van ez a társadalmi téren is. A megválasztás igazában egy megelőlegezett bizalom.
Nem is könnyű választó polgárnak lenni, igaz?

Számunkra az a jó, hogy demokráciában élünk, ha nem jött be a megválasztott, akkor jön a következő választás és kap más valaki bizalmat. Ha pedig extra ügyetlenek lennének a kormányra jutottak, akkor előrehozott választás is lehetséges. A honi politikusaink becsületére legyen mondva, 1989/90-óta erre nem volt szükség.

 Szavazzunk?

Sose! Komolyan mondom!
Mifelénk (de igazában ez nem Hungarikum) a kampány folyamatos, és a választáshoz közeledve egyre durvább. Az, hogy tele van ígérgetéssel, meg nagyot mondással, az világos, az ilyen. Innentől ránk van bízva, hogy hiszünk-e az ígérgetésben, és szavazunk, vagy gondolkodunk, mérlegelünk és választunk. 

Van azonban egy rendkívül ordenáré, és tökéletesen pártfüggetlen (mert mindegyik csinálja) technikai eleme a kampánynak. Ez a táborhergelés. Arról szó, hogy az adott politikai erő már nem is ígér semmit, hanem egyszerűen csak más politikai erő, akár annak szimpatizánsai ellen hergeli a táborát. Olcsó trükk. Úgy kéri, sőt várja el a szavazatot, hogy még ígéretet sem hajlandó letenni cserébe. Mi a nagy csali:

" a célunk a kormányváltás ! "

ez egy nettó baromság. A kormányváltás nem cél, hanem következmény! Annak a következménye, hogy jön ellenzékből egy olyan politikai erő aki:
- tud olyan politikai programot hozni, ami megszólítja a társadalmat, és
- tud olyan frontembert kiállítani, aki ezt hitelesen tudja bemutatni;
ha ez megvan, és a társadalom pozitívan reagál, akkor lesz sok szavazat, a kihívó megnyeri a választást, kormányt alakít, és igen, az előző kormány befejezi működését.

Tehát mi a cél? Kormányzati pozícióba kerülni! (Ellenzékből: kormányra kerülni! Kormányzatból: kormányon maradni.) Hogyan? A társadalom széles rétegeit megszólító program, és legalább egy széles körben hiteles személlyel megnyerni a választást! Így működik a demokrácia.

Ám a mieink föltalálták a választásnyerés atombomba-bölcsek-kövét! Nem kell program, nem kell hiteles ember. Kell felhergelt szavazógép sokaság, és az leszavaz. Nulla politikai teljesítmény, és miénk a kormány! Jó, jó de leszavazni is csak valamire lehet, azért mégiscsak mutatni kéne valamit.
Nem kell, és épen ez az atombomba-bölcsek-köve lényege. Valami ellen szavaztatni, és nem valamire. A valami ugyanis számonkérhető választás után.

Mondanám, hogy zseniális, de csak addig működik, amíg a választópolgár fel nem teszi a kérdést:
- jó, legyen ahogy kéred, ma szavazunk valami ellen, aminek a következtében az nem lesz, azonban ennek következtében bizony Te leszel a meghatározó. Így meg ez. S mond, amikor te leszel a kormány erő, mi tervezet tenni Te akkor? Mert ezt kell tudnom a szavazói felelős döntéshez! 

Ahogy elnézem az ismeretségi körömet, jelenleg nagyon kevesen teszik fel a kérdést. Pedig fontos lenne feltenni, valamennyiünk érdekében.
 

 Válasszunk?

Igen, Válasszunk! Természetesen az is egy választás, ha otthon maradunk, az is egy választás, ha érvénytelenül töltjük ki és adjuk le a szavazólapot. Aki így gondolja, az így gondolja, de szerintem ez értelmetlen. Amit ide írnék, megírtam már pár éve, itt és azóta semmi sem változott. Nem csak a választás napjára, de minden napra ezt a megfontolást javaslom mindenkinek!