Végtelen Történet

S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.
És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelelt,
Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.

LGT - Szól a rádió, 1977.

Bár nem a cikk témája, de nem tudom nem elmondani, hogy ez a dal az első magyarországi klip! Igen, hang klip. No, de hogy megismerjük a történetet, jóval korábbra kell visszamennünk, nem csak 1977-től, de 1923-tól is!

Ditrói Puskás Tivadar székely nemesi földbirtokos családból származott, de Pesten született 1844-ben, és érdemi vagyon már nem is maradt rá. Tanulmányait Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban végezte. A tengeren túli évek során Thomas Alva Edisonnal is munka kapcsolatban volt.

Edison később, például 1911. évi magyarországi látogatásakor, [igen, szeretem a jó zenéket, és mind a már hivatkozott LGT mind ez a Fonográf dal, nem csak zenének remek, hanem történetileg is megállja a helyét - z.] úgy nyilatkozott, a hogy a telefonközpontot Puskás találta fel.
Ami igaz is, meg nem is. Maga a központ, mint távírda-központ, ekkor már létezett, 1890-től szabadalom is védte.
De az - ha hiszünk T. A. Edisonnak, és ugyan miért ne hinnénk - valóban Puskás ötlete volt, hogy ezt telefonok, azaz kétirányú élőszavas beszélgetések esetében is működhetne. Addig ugyanis a telefonok úgy működtek, hogy két készülék volt összekötve. Aki többfelé akart beszélni, több készüléket tartott.

Így készült el a világ első telefonközpontja 1878-ban Boston városában, az első európai pedig 1879-ben Párizsban.
Puskás Európában folytatta a munkát, 1881-ben épült vezetésével a budapesti telefonközpont, és továbbiak az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Pár év múlva támadt egy ötlete. A telefon és a távírda összekapcsolása. Friss hírek szolgáltatása telefonon!

1893. február 15-én, 130 esztendeje, kezdte meg szolgáltatását a

BUDAPESTI TELEFONHÍRMONDÓ

ami eredetileg valóban telefon alapú volt, igaz, csak pár hónapig, aztán kiépült a saját vezetékhálózata.

Így a telefonhírmondónak született elképzelés az első -vezetéken műsort szolgáltató- rádióvá alakult!
Fénykorában sok-sok ezer előfizetővel rendelkezett, de nyilván sokkal többen hallgatták, hiszen hangszórók voltak a készülékeken.
Az adásidő délelőttől estig tartott. Hírek, sok tőzsdehír, udvari és katonai hírek, de délután nyelvórák, gyerekeknek szóló programok és opera közvetítés is színesítette a műsort. Pontos időt is jeleztek, 1911-től a köztéri és cégeknél működő elektromos órák központi szabályozását is ők végezték.

Nikola Tesla, több mint száz találmánya között a vezeték nélküli jeltovábbítást 1896-ban feltalálta. Igaz, nagy energiát nem tudott átvinni, de a szikra-távíró jeleit igen, és a XX. század elejétől egyre szélesebb körben alkalmazták, a tengeri hajózásban vették a legnagyobb hasznát. Nem cinizmus akart lenni a minta hajó, de ha nincs a rádió (nevezzük most már így) nem jött volna a CARPATHIA és nem menthet több mint hétszáz embert!

A rádió, immár a vezeték nélküli, az 1910-es években szólalt meg először, és 1920-tól már adások indultak a nagy sós vízen túl.

1923-ban, száz esztendeje, a magyar kormány is vásárolt külföldről adóberendezést, és mindjárt kettőt, igaz ekkor kísérleti célokra.
A szikratávírós rádiók nálunk is működtek akkor már évtizedek óta, elsősorban a hajózás és a hadsereg számára. Ezek tapasztalataira alapozhattak. Az egyik adót Sopronban a másikat Csepelen telepítették.

A kísérletnek híre ment, s bár a közönséget nem tervezték bevonni, megjelentek az első hallgatók.
Sőt! Saját adók létesültek, a Műegyetemi Rádió Club a hét egy napján saját műsort is sugárzott!
1925-re rendezték a jogi feltételeket, és megszületett a magyar rádiózás, akkori rendes nevén a: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt, amibe a rádión kívül a Magyar Távirati Iroda is beletartozott. A műsor sugárzás a Posta feladata lett, ők üzemeltették az adóállomásokat.
A Gyáli útról idő közben a Rákóczi útra költözött a műsor készítés, de az itteni stúdió is hamar kicsinek bizonyult.
1928-ra elkészült a rádió központi stúdiója a Sándor - ma Bródy Sándor - utca 5-7. számú ház udvarán, a világ első kifejezetten rádió stúdiónak készült komplexuma!
1933-ban, kilenc évtizede, állt üzembe a 314 méter magas lakihegyi antenna (adó már 1928-tól volt ott). A Telefonhírmondó fél évszázadnyi szolgálat után1943-ban szüntette be műsorát - az akkori tervek szerint időlegesen - a háborús nehézségek elmúltáig.

A rádió története szép vastag kötet lenne, de talán inkább sorozat. Ám ez itt csak egy blogbejegyzés. Többet nem vállalhat, mint néhány érdekes, és a szerző meglátása szerint, kevésbé ismert történeti elem közzétételét.