Magyarország Energia- és Klímaterve - Energiastratéga 2030-ig
A minap jelent meg a
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és a Nemzeti Energiastratégia 2030
dokumentum elektronikus formában.
A doksiról azt érdemes tudni, hogy 2010-től készül, és bár sok újdonság van benne, nem minden fejezet frissült. Nyilván azok a fejezetek nem, amelyek mondanivalója változatlanul aktuális és nem igényelt kiegészítést. Így fordul elő például, hogy Paks esetében jövőidőben szerepel egy 2012-ben esedékes vizsgálat. Ezt csak azért emelem ki, mert biztos, hogy "a tutidudó tutimegmondók" majd ilyenekbe kötnek bele, hogy a jó alapelveket ellehetetlenítsék.
Szóval, vegyük észre, hogy az alkotók voltak bátrak egy folyamatos munka pillanatképét megmutatni, mi állampolgárok pedig legyünk bátrak hozzászólni.
Nézzük tehát az újabb részeket:
- Megújuló energiák használatának fejlesztése: a cél, hogy 2030-ra 200.000 háztartás rendelkezzen legalább 4 kW teljesítményű naperőművel. Jelenleg több mint 30.e ilyen van.
S itt rögtön leplezzünk le egy csúnya hazugságot. Terjed a dezinformáció, hogy Magyarország használja a legkevesebb megújuló energiát az európai közösségben. Nem igaz. Az európai átlagot hozzuk a zöld energiával, több a Lajtától nagyon nyugatra fekvő országot is megelőzve. Mind e mellett tény, hogy van hová fejlődni, de hát éppen erről szól e dokumentum.
- Energiahatékonyság növelése: 2030-ig nem csak a napelem telepítéseknél, de az egyéb okból (pl. érvényesség lejárása) esedékes mérőcseréknél is okosmérők kerüljenek felszerelésre. Felhasználói oldalról nem tűnik nagy dolognak, hisz' oly mindegy milyen a villanyóra, nem igaz? Csak legyen áram, és ne drágán.
Valójában azonban nagyon nem mindegy. Az okos villanyórával optimalizálható, praktikusan csökkenthető, a villanyszámla és a hálózatterhelés is. Előbbi előnyét nyilván nem kell magyarázni, az utóbbi pedig még ennél is nagyobb.
Miért is? Látszólag kitérő, de kicsit sem az:
Nem beszélnek ugyan róla a médiában, de jelenleg Ausztria rengeteget keres Németország zöld politikáján. Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a szél- és naperőművek a nem szabályozható erőművek családjába tartoznak. S lehet, hogy fura, de a fő probléma nem is az amikor nem termelnek, hanem amikor termelnek, de nincs igény annyi áramra, mint amit szolgáltatnak, nem tudja felvenni a hálózat. A túltöltés pedig pontosan ugyan úgy szolgáltatás összeomlást eredményez, mint a hiány.
Ezt úgy oldják meg, hogy a Labanc jó pénzért átveszi az áramot (igen, neki fizetnek, hogy stabilizálja a hálózatot!) szivattyúkat hajt vele, amik hegyi tározó tavakba nyomják fel a vizet. Amikor a Fritz áramhiányba kerül, fordul az irány, a tóból generátorokra zúdul a víz, és az áramot jó pénzért eladják. És igen, a legerősebb európai gazdaság megteheti, és nem is látszik ez a konkrét villanyszámlán, persze azért még minden német megfizeti az adóval. Ez van.
S ezért fontos az okosóra, mert tud segíteni a hálózat-stabilizálásban. Nyilván akkor tud érdemben, ha sok van. Hiszen a villanyautót vagy a hőtárolós fűtőberendezést a "túltöltős" időszakban ráterhelve leveheti destabilizáló áramcsúcsot.
- Közlekedési szennyezés csökkentése: a társasközlekedés "megtisztítása" 2022-ig, ennek keretében 1290 db. modern dízel, CNG és elektromos autóbusz beszerzése, 2022. után pedig kizárólag elektromos autóbusz beszerzésére lehet állami támogatást kapni.
E mellett a vasúti és belvízi hajózási áruszállítási részarány növelése is kívánatos. Természetesen mindkét közlekedési ágazat eszközeinek folyamatos modernizálásával.
Egy szó mint száz, a bő száz oldal érdekes olvasmány, a címet linkeltem a bejegyzés elején, onnan megnyitható és letölthető a *.pdf fájl.