Azt írja az egyik újság:

A gyanúsított korábban azt állította, valóban találkozott a lánnyal a tragédia estéjén, ám Csenge egyszer csak közölte vele: mennie kell. Elváltak, később azonban B. Roland egy erdős részen megtalálta az eszméletlenül fekvő lányt. Azt hitte, halott, és biztos volt benne, hogy őt gyanúsítják majd a megölésével. Ettől annyira megijedt, hogy Csengét a vízaknába dobta.

a másik meg azt:

(...) estére a borsodnádasdi templom mellett található erdei ösvényhez pedig találkozót beszéltek meg.   (...) majd anélkül, hogy meggyőződött volna arról, K. Csenge él-e még, a testét elvonszolta az erdei ösvény vízelvezetőjének csatornájához, ahol leemelte a vasfedelet, és bedobta a lányt, aki végül megfulladt. B. Roland azt állította, hogy megijedt, hogy őt fogják gyanúsítani, és ezért dobta be az aknába.

Csenge 17. évesen azért halt meg mert megfulladt. Mivel éppen nem volt eszméleténél, sajna nem tudta felmérni a helyzetét, és tenni az életben maradásáért - amire, ha nem kerül a víz alá, akár komoly esélye lett volna. Bár bántalmazták, de végül is fiatal volt, ifjú kora, fejlődésben lévő szervezete miatt is esélyes lehetett a felépülésre. 

Világos, jogállamban élünk, a gyanúsítottnak vagy jogi nyelven: terheltnek, joga van magát megvédeni minden eszközzel és módon, és ezért önmagában nem ítélhető el, BTK 6§.
Nincs is ezzel gond,
de,
lenne egy kérdésem/kérésem!

Kérek mindenkit, aki ugyanígy tett volna, mint B.Roland, szóval,
elmondása szerint: megtalálja egy ismerősét az erdőben eszméletlen állapotban, majd adekvát cselekvésként elhelyezi a vízgyűjtő aknában, nem, nem segíteni próbál, mentőt hív, stb. hanem fulladásos halálra ítéli,
írja be a kommentbe a nevét és a címét!

 

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Az ártatlanság vélelme

1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

Az alapvető jogok védelme

2. § (1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek az emberi méltóságát.

(2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.

(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény vagy intézkedés útján nem biztosítható.

A védelem joga

3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.

(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára.

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket biztosítani a védelemre való felkészüléshez.

(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.

A büntetőeljárás alapja és akadályai

4. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

(2) A bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - indítványra jár el.

(3) Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetét.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.

(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható.

(6) Törvény határozza meg azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hozni.

(7) ^*  Büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.

(8) ^*  A (7) bekezdés nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha az elkövető elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(9) ^*  A (8) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.

Az eljárási feladatok megoszlása

5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.

Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttsége

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.

(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.