Kell-e félni az e-mobilitástól? Egyáltalán jövőkép-e számunkra?

De miért is lenne jövőkép? Talán mert környezetkímélő és klímatudatos gondolkodás és cselekvés?
Igen, ez természetesen igaz.
De, ha az e-mobilitás mellett ez volna az egyetlen felhozható érv, akkor úgy járna mint számos jó ügyünk. Tudjuk, hogy így kéne, de ugye a megszokások, meg az érdekek, no meg mindig kevésbé fárasztó ellenérveket keresni, mint tenni, és így szépen kiszorulna a gondolkodásunk perifériájára, és nem törődnénk vele - mint annyi minden mással.

A Continental - ami nálunk elsősorban autógumigyárként ismert, messze nem csak gumit gyárt, és a világ öt legnagyobb autóipari beszállítója közé tartozik - vezetője Dirk Abendroth mondotta:

„Az elektromos mobilitás valódi forradalom, nincs más út csak az eletrifikáció!”

Miért ilyen biztos benne? Elvégre is üzleti szempontból neki mindegy volna, hogy fosszilis üzemű vagy elektromos járművekbe szállít-e be?
Azt mondja, azért mert a tisztán villamos hajtáslánccal érhető el a közlekedésben a valódi nulla káros anyag kibocsájtás, és a villamos hajtás az, ami a járműtervezők számára a legnagyobb szabadságot, a felhasználók számára legnagyobb praktikumot adja.
A villanymotor és a hozzá kapcsolódó hajtáslánc sokkal kisebb helyet foglal, megnő a hasznos tér. A padlólemezbe épített akkumulátor alacsonnyá teszi a súlypontot, és merevíti a szekrényt. Nem véletlen, hogy az elektromos autók rendre *****-os törésteszteket produkálnak. Mindezért 2019. augusztusában döntést hoztak az átállás megkezdéséről.

A világ tizenhárom országa jelentette be, hogy foglalkozik a hagyományos, fosszilis üzemű gépjárművek forgalmazásának leállításával, az úttörő Norvégia a 2025-os évet nevezte meg, (a továbbiak: Dánia, Svédország, Izland, Hollandia, India(!), Egyesült Királyság, Kalifornia, Tajvan, Kína(!), Franciaország, Németország, Izrael, Costa Rica), a tervdátumok 2025-2050. között szórnak. Franciaország például, 2030-al számol, de a párizsi közlekedésből konkrétan kitiltással is: 2025-től a dízelek és 2030-tól a benzinesek esetében.

Ha mind környezeti, mind műszaki szempontból adekvát a döntés, akkor miért is ilyen hosszú a kifutási idő?

Egyrészt a gyártók folyamatosan sok pénzt tesznek a fejlesztésbe, mert aki nem, az lemarad és piacot veszít, s ezért most is milliárdok milliárdjai (és nem Forintban!) fekszenek az új, még piacra dobásra váró fosszilis üzemanyagú modellekben.
Egy hirtelen elektromos váltással ezt ki is dobnák az ablakon.

Bár itt vegyük észre a VW vezérét, Herbert Diesst, aki ki merte mondani, hogy az a gyár aki a jelennek hoz döntést, aki nem lesz high tech, annak nem lesz jövője.

Másrészt a felhasználók jelentős része, pl én is aki aztán igazán elkötelezett vagyok, még nem talál megfelelő villanyautót a piacon.
Nekem fontos, hogy valós több száz kilométeres hatótávom legyen, vontatva is, sőt, télen vontatva is! Ma a azonban ezt csak a prémium kategóriás (Mercedes EQC, Audi E-Tron, Tesla Modell X) villanyautók tudják, csak rájuk szerelhető vonóhorog. Természetesen az ő hatótávjuk is 100-150 km közé esik vissza ilyen használatkor a 370-440 km-ről, de ezzel, jó teljesítményű és sűrű töltőhálózat megléte mellett, már simán együtt lehet élni. Ám de a 30-40 milliós áruk - hogy is mondjam finoman - nem az én pénztárcám kereteihez szabott.

Ami viszont jó, Magyarország elkötelezte magát a jövőnek, erről szól a tárgyas terület kormányprogramja, és még Áder János köztársasági elnökünk is villanyautóra váltott.

Az e-mobilitás megvalósítása terén mi magyarok ráadásul nagyon is jól állunk. Két ok miatt is.

- a magyar gondolkodásmód (nyelvünk szerkezete okán) eltér a többi földlakóétól.
Aki azt hiszi, hogy ez valami buta sovén magyarkodás, annak ajánlom figyelmébe a világ vitathatatlanul akkori legnagyobb koponyáit, a Manhattan-terv tudósait.
Ők nevezték a magyar kollégákat "Marslakóknak". Miért? Mert annyira eltért a gondolkodásuk, a probléma megközelítésük az övéktől, hogy erre már új fogalmat kellett bevezetni.

- nincsenek nagy járműgyáraink.
Ami egyrészt szomorú, de éppen ezért úgy indulhatunk neki, mint a Tesla. Mert van sok kis high tech cégünk, akit nem köteleznek óriási lekötött befektetések gazdasági horgonyai, de ott van náluk a tudás.

Összegezve, ha van ország / nemzet a világon akinek nem kell félnie a tiszta energiák, az e-mobilitás és a high tech gondolkodás forradalmától - azok mi vagyunk. De csak akkor, ha nem futunk előle, hanem az élére állunk - az eszünkkel és munkánkkal.

Kell-e félni az e-mobilitástól? Egyáltalán jövőkép-e számunkra? hozzászólásai

Szólj hozzá

0.019 mp