Végtelen Történet

Jövőre ötszázadik évfordulós a Mohácsi Vész. Előadások, cikkek, könyvek sora taglalja évszázadok óta a mohácsi csatavesztés előzményeit, a csatát, és a máig ható következményeket, közöttük számos remek munka. A máig ható következmények egy kicsit sem vicc. A Kárpát-medence etnikai térképét jelentősen átrajzolta a a török hódítás és annak következményei.
De maradjunk a középkorban!

Ha mohácsi csatáról beszélünk, mindenkinek az 1526. évi mohácsi vész jut az eszébe, de kinek jut eszébe az 1687. évi törökverő mohácsi csata? Na de őszintén!

Ám, de ne kezdjetek szégyenkezni! Nem véletlenül nem jut eszünkbe, hanem mert a tárgyas csatát Nagyharsányi Csata néven őrizte meg a történelem. De, mint ahogy az 1526.évi mohácsi csatát se a mohácsi városháza előtti téren vívták, utca, házszám, helyrajzi szám meghatározással - hát a nagyharsányit sem. De akkor pontosan hol?

Ahogy a természettudományban nagyon is természetes, hogy a "mindenki tudja" tézisek (pl. Föld alakja, égitestek viszonya, világegyetem nagysága .... ) rendszerint nem maradandóak; ahogy a tudomány fejlődik rendre át kell fogalmaznunk ezeket, így van ez itt a földön, a történelmünkkel is.
Tróját, a trójai háborút sokáig mesének gondolta minden komoly történész, erre egy laikus megtalálta! No és hány Trója is jött elő? Egy híján tíz különféle Trója! Nem vicceltem. Az idők során kilenc város épült egymásra ott!
Egy település helye, csata helye, csata időpontja nem műholdas geolokációval és atomórával volt rögzítve még a XX. század közepén sem, nem hogy az középkorban, vagy annak előtte. Az évszázadok során egy település újra felépült, egy temetkezési helyre rátemettek, egy csata helyszínén ismét csatát vívtak. A korok emlékei nem csak rétegződni tudnak, de keveredni is...

És itt van a kutya lényege eltemetve! Nem is olyan egyszerű a történet- és régészet tudomány.

S éppen ezért nem ördögtől való gondolat DR. PAP NORBERT csapatának felvetése a Mohács kapcsán! 

Viszont az előmutatott bizonyíték, azaz az adott nagyságú kilőtt lövedékek (laikusan: puskagolyók)  DR NÉMETH BALÁZS szerint éppen úgy használatosak voltak Európában az ezerötszázas években, mind később. Tehát pontosan annyira lőhették ki ezeket 1526-ban, mint 1687-ben. Még egy film erről, a pilseni fegyvertárból.

Mint laikus, volnék bátor megfogalmazni egy gondolatot:
a Föld bolygón a mi időnkben, a XXI. században is zajló háborúk tömegsírjaiba se kerülnek értékek. Azon szerencsétlenek akiknek a tetemeivel ezeket megtöltik, mire oda jutnak, vagy rég elvesztették ezeket, vagy a kivégzőik fosztják meg tőlük őket, akár haláluk előtt, akár után. S a halottakat oda temetik, ahol alkalmas gödröt találnak (régi árok, harci lőállás), és csak akkor ásnak, ha erre okuk van.
Kivégezni is sokféle képen lehet valakit; a kivégzések esetünkben nem hetekkel később történtek, ezért a harcban elesettek és a kivégzettek tetemei keveredhettek is, az ott és ahol kialakított tömegsírokban.
Így meg ez
Tehát az, hogy különféle módon erőszakos halált halt (nem csak lefejezett) néhaiakat találunk és értékek (drága nemesi felöltők, családi ékszerek)  nélkül, az csak annyit bizonyít, hogy ez ilyen.

De, hangsúlyozom: nem, hogy nem ördögtől való a tudományban a pontok időnkénti kérdőjelekre cserélése, hanem mondhatnám kötelező, ha ki akarunk kerülni korábbi esetleges tévedéseink bűvköréből.
Ám az sem világvége ha arra jutunk, hogy az a pont jól volt kitéve!

Kíváncsian várom a Mohács kutatások eredményeit, fejleményeit!