Előhang:
Két csiga beszélget: (1):"-Te, ott az autópályán túl olyan üde a rét, gyönyörű a fű, és itt a mi oldalunkon olyan kopár, menjünk át oda!" (2):"-Te őrült, meg ne próbáld! A túlsó oldalra születni kell!"

Nem, nem rontottam el, minden ehhez a témához tartozik.

Éppen csak egy évtized forgott le a XXI. századból, mikor a Királyréti Erdei Vasút üzemeltetője a Börzsöny 2020 Kft. azon kezdett gondolkodni, hogy lehetséges-e erdei vasúti körülmények között a tisztán elektromos üzem?
Néhány évvel előtte készült el a LÁEV Mk48,2021-es hibrid üzemű mozdony. Bár tud tisztán akkumulátorról üzemelni, de még jókora dízelmotorja is van. A mozdony megtalálható a korábbi "Keskeny vágányok a jelen és a jövő szolgálatában" bejegyzésben.

Az Ipoly Erdő Zrt. is támogatta a gondolatot, szakmai partnerük a Hungarotrain Kft. lett. Az első tanulmány kocsi (becenevén Vili) amivel kereshették a választ a kérdésre, 2013. májusában a Királyréti EV. kisvasúti napján mutatkozott be.

Adatai
Jelleg: Bo (tengelyenként 1-1 vonatómotor)
Ütközök közötti hossz: 8170 mm
Főkeret hossz 7500 mm
Szélesség: 2000 mm
Magasság: 2210 mm (+napelem)
Üres tömeg: 3500 kg
Maximális össztömeg, összes ülőhely foglalt, és még aki felfér: 7000 kg
Vonókészülék magasság: 450 mm (központi nem átmenő)
Padló magasság: 360 mm
Kerékátmérő: 600 mm
Tengelytávolság: 3600 mm
Bejárható ívsugár = 50 m
Futómű: közúti eredetű (Robur tgk. hátsó híd)
Vontató motor: 2 db. VZ 132 asszinkron
Teljesítmény 2x11 kW
Akku: 10 db. 12 V 240 Ah savas ólom
Napelem: 6 db. 225W SiMono (1650x995 mm) összfelület: 9,9 m2
Ülőhely: 32 (+2 járművezetői)
Üzemi sebesség: 25 km/ó

Látható, egy igazi bájos tanulmány járómű született, ami sok-sok kísérletre próbára és fejlesztési tapasztalat szerzésre adhat alkalmat. Amire bizonyosan nem alkalmas: a Királyréti EV-n üzem szerű forgalom lebonyolítására.
Miért?
A jármű láthatóan nyári (úgy érve, hogy jó idős üzemre) való szekrényt kapott. Egy szép napon a vasútján két, de inkább három darab hatvan ülőhelyes (+ahányan beférnek - 1994-ben a kisvasút napján egy peronon tíz fő volt a rekordunk!) kocsiból állnak a dízel mozdony vontatta szerelvények, és gyakran még így is kevés a férőhely.
Hány Vili kéne ehhez? Úgy tizenkettő. De egy van. A hűvös esős, szeles időben jelentkező néhány tucat utashoz jó lenne, de éppen a hidegben csökken az akkukapacitás, és a szélfútta járómű se lenne az utasok kedvence.
Így tehát a Vili a próbák után élményvillamos munkakörbe került, Szokolya-Verőce között ingázgatva szűk két kilométeren. Tehát használható járóművé érés helyett nagyra nőtt hajtány lett belőle.

A megszerzett tapasztalatok alapján a Börzsöny 2020 Kft. Egy igen hasonló, de hajtásában és vezérlésében eltérő kocsit épített, amely akár többes vezérlésre (távvezérelt üzemre) is alkalmas lehet. Ő lett Vili 2 aki 2017-ben született:

Adatai
Jelleg: B' (egy vontatómotor hajtja mind a két tengelyt)
Ütközök közötti hossz: 8250 mm
Főkeret hossz 7500 mm
Szélesség: 2000 mm
Magasság: 2210 mm (+napelem)
Üres tömeg: 3500 kg
Maximális össztömeg, összes ülőhely foglalt, és még aki felfér: 7000 kg
Vonókészülék magasság: 450 mm (központi nem átmenő)
Padló magasság: 360 mm
Kerékátmérő: 600 mm
Tengelytávolság: 3600 mm
Bejárható ívsugár = 40 m
Futómű: közúti eredetű (Robur tgk. hátsó híd)
Vontató motor: 1 db. YDQ23-4HC asszinkron
Teljesítmény 23 kW
Akku: 28 db. 6 V DC 235 240 Ah savas ólom
Napelem: 6 db. Amerisolar AS-6P30 260W összfelület 9,9 m2
Ülőhely: 32 (+2 járművezetői)
Üzemi sebesség: 25 km/ó

Most már itt állt Vili 1 és Vili 2. Azonban (mivel a elektromos rendszerük eltérő) csak mechanikusan csatolhatók, ha együtt is mennek, két külön életet élő járómű, két járművezetővel. Ráadásul így csak egy darab négytengelyes személykocsit válthattak volna ki.

Bár együttes szereplésre a Nagybörzsönyi Erdei Vasúton (ezt szintén a Börzsöny 2020 Kft. üzemelteti) is sor került, Vili 1 ma Duna kanyari Verőce-Királyrét vasút lakója, Vili 2 maradt csak a Szob-Nagybörzsöny  járóműve.
Rá ugyanazok az utasforgalmi tapasztalatok vártak, mint bátyára. Jó idő esetén kevés az utasszámhoz, rossz idő esetén hideg a jó közérzethez.

A próbák azt is megmutatták, hogy egy töltéssel az oda-vissza utat nem feltétlenül tudja teljesíteni. A vasút legmagasabb pontja Nagyírtás, tehát mindkét irányból emelkedőt kell leküzdeni. Egy út rendben volt, a visszaúton azonban már csak segítséggel (dízel mozdonynyal vontatva) jutott fel a csúcsra.  Mivel neki nem maradt egy rövid vonalnyi játszópálya, még több időt tölt állva mint a testvére.
Ez pedig esetükben dupla öngól, hiszen, egyrészt minden jármű akkor a leggazdaságtalanabb amikor áll. Másrészt, a tanulmány járómű élete a mozgásról, esetleges átalakításokról és azok próbáiról kell szóljon. Fűtőházi porfogóként semmire se jó.

Az autópálya túloldala ...
... számukra a Kemencei Erdei Múzeumvasút lehetne!

(folytatása itt olvasható!)